Készítmények működése – Töltési egyensúly

Minden esetben, amikor a sejtjeink töltése (+-) egyensúlyi helyzetben van, a sejtek a kijelölt programjuk szerint működnek. Abban az esetben, ha ez a helyzet valamilyen belső, vagy külső káros hatás következtében megváltozik, a sejtek kibillennek az egyensúlyihelyzetükből és a vele azonos tulajdonságokkal rendelkező sejtekkel együtt, egy – valamilyen, a helyzet súlyosságának megfelelő –
esetlegesen nem kívánatos reakciót indítanak el.

Az alapkísérletek során a hatóanyagok kiválasztásánál a kiindulási alap egy olyan intelligens molekula-csoport létrehozása és trenírozása volt a cél, amely képes a szervezeten belül a rendellenes működés megakadályozására, valamint a már megtörtént esetleges károsodás(ok) hatékony felismerésére és azok részbeni helyreállítási lehetőségeinek megoldására.

Jellemző tulajdonságok -összetevők

A készítmény aktív összetevőjének kémiai összetétele: növényi eredetű flavonoid és phytomelanin komplex, elsősorban EGCG : katekinok, lekoantocyanidinok, antocianidinok, flavon derivátumok, polyfenolok és phytomelanin. Ezek a komplexumok a készítményben mono – tól oligomér
formákig vannak jelen. Az összetevők nagy részének molekulatömege 3000 dalton alatti és
forgás/gramm – onként 10 25 párosítatlan elektron hatássalrendelkeznek. Ezek az ősi molekulák a növényekben fotoszintézis útján keletkeznek és a növényi anyagcsere végtermékei. A növényekben
folyékony formában vannak jelen, feladatuk a növényzet külső és belső ártalmaktól való védelme.
Repair (javító) tulajdonságuk a quantum fizikán alapuló hatás révén az egyensúlyi állapotot teremtik meg és tartják fenn.

Jellemző tulajdonságok – hatóanyag tartalom

A hatóanyag tartalom úgy van meghatározva, hogy fogyasztása során toxikus hatás ne léphessen fel.
A beállított töménységi fok alkalmas arra, hogy az említett molekulák a szervezettel intelligens módon kommunikáljanak és a szervezetbe bejutva a szervezettel közösen tervszerű elsőbbségi feladatokat oldjanak meg. Nagy számú elektronhatása és alapvető tulajdonságaik révén az antioxidánsok kiemelkedő kategóriájába – a kifogó kategóriába (scavenger) – tartoznak, vagyis a szabadgyök kifogásleghatékonyabb
eszközei. A készítmény legnagyobb előnye, hogy a szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges – a szervezet által előállított „L” típusú szabadgyököket nem semlegesítik.

Hogyan működik a szervezet információs és vezérlő rendszere az idegsejt (neuron)

Idegsejt (neuron) – A neuron az idegrendszer alapvető strukturális és működési egysége. Olyan sejt, amely biokémiai reakciók segítségével képes információt befogadni, feldolgozni és továbbítani más idegsejteknek, izmoknak, mirigyeknek. Az idegsejt alapvető részei a sejttest, amely tartalmazza a sejtmagot és más sejtalkotókat; az axon, amely az információt, mint elektromos potenciál változást továbbítja; a dendritek, amelyek (együtt a sejttesttel) a szomszédos neuronok felől érkező információt fogadják.

Központi idegrendszerünk mintegy 1–10 milliárd (1–10×10 9 ) idegsejtből áll. Ezek mindegyike kb. 1000 másik idegsejttel van kapcsolatban szinapszisok által. Ha az egyik kapcsolódó idegsejt ingerületbe jön, akkor a fogadó idegsejt dendritjeinek membránjának két oldalán lévő feszültség különbség megváltozik. Ez a változás az axonokon, mint akciós potenciál továbbítódig. Az axon végződésekben ezek az akciós potenciálok ingerület átvívő anyagokat szabadítanak fel, amelyek a szomszédos idegsejt receptoraihoz kötődve újabb idegsejtek membránján okoznak feszültség változást. A központi idegrendszer információ feldolgozásának alapja ezen akciós potenciálok áramlásának frekvenciája és mintázata a neuronok hálózatán keresztül. Tehát az információátvitelre a kvantumfizika törvényei is érvényesek.

Szabadgyökök képződése az idegsejtekben

Az idegvégződésben felgyülemlő dopamint a monoamino-oxidáz enzim (MAO) bontja el. A lebomlás közti anyagcsere termékeként azonban oxidatív gyökök is képződnek. Ilyen az erősen reaktív szuperoxid ion (O 2 ), illetve a hidrogén-peroxid (H 2 O 2 ), amelyből vas jelenlétében az ugyancsak erősen reaktív hidroxilion (OH) keletkezik.

Az oxidatív szabadgyökök megtámadják az idegvégződés sejtmembránját, illetve károsítják a sejt életműködéseihez nélkülözhetetlen fehérjéket, mint pl. az anyagcsere és a sejtlégzés
fehérjéit. Az idegvégződés ugyan rendelkezik a szabadgyököket elimináló védekező mechanizmussal, ilyen a szuperoxid aniont hidrogén- peroxiddá, majd végső soron vízzé bontó szuperoxid dizmutáz (SOD) és kataláz enzim; nagyobb mértékű felszaporodásuk így is az idegvégződés pusztulásához vezethet, illetve hozzájárulhat a dopaminerg végződések Parkinson-kórban megfigyelhető sorvadásához. A dopamin hiányában kialakuló Parkinson-kórban a mozgások indítása és kivitelezése szenved zavart, és igen gyakori kísérőjelenség a depresszió. A szabadgyökök károsító hatását a striatum sejttestjeiben L-argininből szintetizálódó gázhalmazállapotú ingerület átvivő anyag, a nitrogén- monoxid (NO) is súlyosbíthatja, amelyből szuperoxid ionok jelenlétében egy másik szabadgyök, az igen toxikus peroxinitrit ion (ONOO) képződik. Ebben az esetben tehát ugyanazon anyag, amely a normál információátvitelhez elengedhetetlenül szükséges, egyben toxikus,a sejtpusztuláshoz vezető folyamatokat is indukálhat.

Titkos fegyver és gyilkos ellenség

Az utóbbi években több közlemény jelent meg, amelyek leírták a különböző szervekben – a vastagbélben, a pajzsmirigyben, a vesében, a herében és a nyirokszervekben – lévő reaktív oxigént termelő enzimek
jelenlétét. Ezek lényeges hasonlóságot mutattak a fagocita oxidázzal. A reaktív oxigénnek, különböző hormonok jelátviteli mechanizmusában is nagyon fontos szerepe van. Amikor például az inzulin a sejtmembránban található receptorához kötődik, a sejtek hidrogén-peroxid termelése megnövekszik. Ennek valószínűleg fontos szerepe van az inzulin hatásának erősítésében. Ugyanakkor, ha a reaktív oxigén származékai fölhalmozódnának a szervezetben, súlyos következményekkel számolhatnánk. Szerencsére vannak olyan lebontó enzimek, amelyek több lépcsőben inaktiválják a származékokat, a folyamat végén pedig víz képződik. Ha a normálistól – a reaktív oxigén egyensúlyától – eltérő állapotba kerül az emberi szervezet, például egy lebontó enzimnek, a szuperoxid-dizmutáznak (SOD) mutációja keletkezik, súlyos idegsejt pusztulás történik. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a reaktív oxigén terhelődése megnő. Összegzésképpen, a reaktív oxigén (szabadgyök) egyszerrebarát és ellenség.

Még egyszer a jellemző tulajdonságokról

A készítmény aktív összetevőjének kémiai összetétele: növényi eredetű flavonoid komplex, elsősorban polyfenol, phytomelanin, bioflavonoidok, flavon-diol derivátum. EGCG: katekinek, leukoantocyanidinek, akantocianidinek, Ezek a komplexumok a készítményben mono-tól oligomér formákig vannak jelen. Molekulatömegük 3000 dalton alattiak. Forgás/grammonként 10 25 szabad elektronnal rendelkeznek. Ezek a molekulák a növényekben fotoszintézis útján keletkeznek és a növényi anyagcsere végtermékei. Feladatuk a növényzet külső és belső ártalmaktól való védelme. A kapszula hatóanyagtartalma úgy van beállítva, hogy fogyasztása során toxikus hatás ne léphessen fel. A beállított töménységi fok a quantum biológiai tulajdonságainál fogva alkalmas arra, hogy a szervezettel intelligens módon kommunikáljanak és a szervezetbe bejutva a szervezettel közösen tervszerű elsőbbségi feladatokat oldjanakmeg.
Az antioxidánsok kiemelkedő kategóriájába a kifogó kategóriába (scavenger) tartoznak, vagyis a leghatékonyabbszabadgyök csapdák, a kifogás leghatékonyabb eszközei.

A készítmény legnagyobb előnye: a szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges -a szervezet által előállított – „L” típusú szabadgyököket nem semlegesítik. A sejtek telomereit és az axon végződéseket megvédik az oxidatív károsodástól. Anti aging hatás: elektronszint optimalizálással tartja
egyensúlyban a sejt-funkciókat, anyagcsere folyamatokat, enzimfolyamatokat (osztódás – apoptózis – DNS degradáció).
A készítmény, fogyasztása során a szervezet sejtjeivel intelligens módon kommunikáló molekulák – elsőbbségi sorrendben – rendezik a sejtek egyensúlyi helyzetének visszaállítását. Kis molekulatömegük révén szabadon átjutnak a sejtek citoplazmáján és az egyensúlyból kibillentett sejteket, azok alkotóelemeit, a szabad elektronjaik révén egyensúlyi állapotba hozzák, vagyis visszaállítják az arany középutat, melynek eredményeként helyreáll a sejtek működése és a sejtek közötti információ áramlás.
Igen nagy számú szabad elektronjaik révén ki vagy befogják a szervezetben jelenlévő szabad gyökkel rendelkező káros atomokat, molekula részeket, illetve molekulákat. 50-65%-ban csökkentik a kóros sejtek szaporodását, ezáltal gátolják az oxidációs (öregedési) folyamatokat.

Az antioxidánsokkal kapcsolatos vizsgálatok alapján a következő biokémiai folyamatok köré csoportosítható hatások:

antioxidáns hatás, szabadgyök ki- és befogás
az immunrendszer működését befolyásoló és antiflogisztikus hatás,
feltehetően az arachidonsav metabolizmusának módosításával
asztma- és allergiaellenes hatás,
egyes enzimek működésének módosítása, (inhibíció, DNS
degenerációjának védelme)
vírus- és baktériumellenes hatás
ösztrogén hatás (izoflavonoidok)
karcinogenezist és mutagenezist befolyásoló tényező (daganatos
megbetegedések)
májvédő hatás (méregtelenítés)
a véredényrendszer, elsősorban a hajszálerek rugalmasságát és
áteresztő képességét befolyásoló hatás